Koncertblog

Mit is várhatnánk egy olyan dj-től, aki zeneírás mellett egy komplett bulisorozatot is menedzsel (Be Massive)? Aki alkalomadtán ha kell, flyert gyárt, ha kell, plakátot ragaszt az éj sötétjében? Aki elhozta nekünk többek közt James Lavelle-t, Dubspeeka-t, Oliver Huntemannt? Aki az elmúlt tizen-x évben a downtempóból a technóig jutott? Aki bejárta már Moszkvát, Londont, Manchestert, Zürichtet... Nos, egy kiadót és két nagyszerű megjelenést. Mert a gondolatoknak kompromisszumentesen kell áramlaniuk. Label Night. Corvin-tető. Szeptember 12., szombat. Interjú Methával és játék jegyekért - nyertesek a cikk végén.

Metha eddig is a különleges, saját, egyedi stílusáról volt ismert. A műfaji korlátok lebontásával a folyamatos kisérletezgetésekkel olyan speciális hangzást adott a budapesti undergroundnak, ami nélkül élményeink lényegesen szegényesebbek lennének. Jöjjön egy kis Metha-kommunikáció!

Visszahúzódóbb, halk szavú embernek ismertünk meg. Most is itt ülünk egy csöndes, baráti helyen. Te kérted ezt a helyszínt, így adódik a kérdés, a kisebb, meghittebb klubokat, klubbulikat favorizálod, vagy inkább a nagyobb fesztiválok vonzanak?
- Nyilván más egy fesztivál, mint egy kis klub, én mindkettőt szeretem. A klubban közvetlen közelből kapod a visszajelzéseket. Körbeölelnek az arcok, a tekintetek, a gesztusok. Egy varázslat része vagy, aminek során őrületes energiák tudnak felszabadulni. De egy fesztivál hangulata éppen a nagysága miatt más, ezt is nagyon imádom.

Kikkel dolgozol együtt? Hol játszol gyakran, rendszeresen?
- Az az igazság, hogy megőrülnék, ha nem játszhatnék minden héten, ezért én is próbálom így alakítani a dolgokat. Idén ismét jelen vagyok a nagyobb fesztiválokon, köszönet Lalátka Olginak, Kanizsai Andrisnak. Van néhány nagyobb együttműködés, ami igen jól működik. Corvin­tető, Fogasház, Instant, a keszthelyi Bloom bár, Amper Klub Pécsett, Nextapes csapat Miskolcon... A Truesound szervezőcsapat is fontos partner, lesz szeptemberben ismét egy közös bulink, ahogy az Astronaut Musiccal is, akikkel együtt hoztuk el Dubspeekát, Huntemannt. S akikkel készülünk is az ősz nagy meglepetésével: Thomas Schumacherrel. Szóval, vannak jó kapcsolatok, és mindig nyitott vagyok új együttműködésre. Igaz, Budapesten túl nagy átjárás a szervezőcsapatok között nincs. Mintha más­más focicsapatok mezeibe bújtatnánk bele magunkat. Ezért ha rajtam ez a mez van, akkor tökmindegy, milyen játékos vagyok, de nem illek bele a másik csapatba.

Hogyan hat rád, ha nem sikerül elérni, amit szeretnél? Nem tudsz ott zenélni, vagy nem válaszol a kiadó... Ezek a nehézségek mennyire vetnek vissza?
- Az első pillanatokban mindenképp megérzem, és elszomorodom, vagy feszültebb leszek, de aztán ezt az energiát inkább visszaforgatom pozitívba, és még nagyobb lelkesedéssel folytatom.

Sokan feladják, és elfelejtik az álmaikat. Neked tizenöt év után mi ad erőt?
- Van jónéhány mintaértékű ember ebben a szcénában, így kifelé kezdek el figyelni. Arra, hogy ez másoknak hogyan sikerült. Akik meg mindig maximális alázattal állnak a zenéhez, és "tiszta fejjel". Itthonról Jay Lument, vagy Gagát tudom kapásból említeni. Külföldről Oliver Huntemann, Simon Shackleton, akikből erőt tudok meríteni. Először még csak addig álmodtam, hogy engedjetek oda föl a pultba, hadd tegyek zenét én is. Utána, hogy milyen jó is lenne egy bulit összegründolni, saját arculattal, szórólappal stb. Aztán, hogy az első külföldi vendég meghívása mekkorát szólna. A vele való közös zenélés, akinek a lemezét megvettem, hatalmas mérföldkövek. A legjobb példám erre a 2001-­ben még csak bakelitlemezekről ismert Elite Force­szal közös BeMassive ­estém, illetve most már estéim, és az ebből kialakuló személyes barátság. De ugyanilyen álmaim voltak Huntemann­nal és Bodzinnal együtt játszani. Hatalmas, és most már elmondhatjuk: beteljesült álmok. A nemzetközi sikerek eléréséhez azonban más is kell. Azok csak akkor tudnak igazán megvalósulni, ha a producerként is leteszek valamit az asztalra. Ezért némileg fáj a szívem, hogy nem kezdtem előbb zeneket írni.

Ezzel azt akarod mondani, hogy ha csak pörgetjük a lemezeket, nemzetközi karrierre ne is számítsunk?
- Pontosan. Ha csak nem valakinek a valakijeként érkezünk a pultba. Dj­-ből lassan több is van, mint kellene, és sajnos nem mindig a tudás a meghatározó. Ám ha producerként meghatározó dolgot teszel le az asztalra, mindenki fölkapja a fejét. Igaz, ettől meg lehetsz botrányos DJ, ahogy azt néha tapasztaljuk is. 

Hogy látod, mennyire vagy jó producer és mennyire jó dj?
- Dj-­ként tudom, mennyit tudok és mennyit érek, amikor James Lavelle vagy Huntemann vagy Shack a szettem közben odajön megnézni, mit rakok, meg mellettem táncol... Magamat fejlődőképes, néha türelmetlen producernek tartom, de látom, mit szeretnénk elérni es tudom végre, hogy milyen zenét szeretek készíteni!

Válasszuk szét a dj­t és a producert. Mi az, ami „Methává tesz”? Beszélhetünk filozófiáról is akár?
- A zeneválasztás teljes mértékben hangulatfüggő és személyes. Ha libabőrös vagyok. akkor tetszik, mindegy, milyen műfaj. Egyszerű dolog ez. Gyerekkorban meg mindenki zsigerből tudja érezni­hallani a zenét, ha tetszik neki, mozog rá. Ha nem, sír, vagy kimegy a szobából. Ezért sem szeretem túlfilozofálni, megmagyarázni, miért tuti ez a zene vagy az a stílus. Az tény, hogy az aljas hangokat igencsak kedvelem. Élőben mindig spontán zenélek, max, ha készülök intróval, van egy tudatos kezdés.

Hangzásban az aljasság tehát alap. De más is van, azt gondoljuk. Sötétség, egyfajta feszes letisztultság is jellemez.
- Igen. Nagyon szeretem a sötét, letisztult, okos hangzást. Azt, amikor egy erős szinti úgy szólal meg, hogy leszakad a fejem, zsigerileg átjár.

- "Stílustalan” vagy, ez már többször kiderült, sőt a védjegyeddé vált. Mégis melyik az, amelyik a legjobban beindít?

- Egyértelműen a nem teljesen egyenes és a nem teljesen tört hangzás. De a lényeg a változatosság, változatos alapok, ritmusok, hangzások. És nekem bulizóként is ez a fő szempont, legyen színes és ízléses, tartsa fönn az érdeklődésem. 

És hova tűnt a téged a kezdetektől meghatározó break­hangzás? A szettjeidet már nem ez jellemzi. Jelentős túlsúlyba került a szabályos négynegyed.
- A legizgalmasabbnak pedig a mai napig a törtet tartom. De ebből nem lehet építkezni manapság, ha az ember nem csinál saját zenét. Amik most breakben megjelennek, szerintem egyszerűen gyalázatosak. Ráadásul én régebben a breakbeatben is a techfunkos vonalat játszottam. Elite Force, PMT stb., sem Aquasky, sem Deekline, na, annyira laza én sose voltam... Technót nem bírok játszani huzamosabb ideig, ahogy a finomabb szexi zenéket is megunom hamar. A legkedvesebb producereim is így lehetnek ezzel, mert például Maceo Plex új trackjei egyértelműen megtörik a szabályos négynegyedet, már nem azok a tipikus technók. De itt említhetném a Tale of Us új dj- mixét, ami egyszerűen zseniális. Nekem az a legizgalmasabb, mikor egy szetten, vagy akár egy számon belül is lehet a ritmusokat ide oda vinni, kalandozni. Producerként pedig folyamatosan változik az irány. Most a 121-124 bpm, ami érdekel. Érdekes, hogy a számomra oly vonzó sötét, aljas, dinamikus, letisztult műfajok mennyire mások. Jelenleg épp ezért a technót „tanulmányozom”. Mert igazán jó technót még nem írtam. Igazán jó mélyet írni nem könnyű, ahhoz meg kell érteni, mitől olyan jó a technó... Meg kell tanulni, hogy a kevesebb néha több, pláne a technóban. Jelenleg ezen dolgozom, hogy igazán szép basszust írjak, nagyon szép dobokkal, mindezt egész kicsi karakteres hangokkal kibővítve, hogy színes is maradjon. Az igazság, hogy nincs már szükség nagy tempóra, inkább csak ügyes megoldásokra, melyek segítségével fönn tudom tartani a szám dinamikáját. Például a Meat Katie­nek készített zenem is csak kilencvenhét bpm, és nagyon szereti, még ha nem is tudjuk még, milyen stílus, de az biztos, hogy megjelenik majd a Lot49-en.

Mikor érzel elégedettséged zeneíráskor? Létezik egyáltalán ilyen?
- Van egy­két zene, melyekkel teljesen elégedett vagyok, mert akárhányszor is hallgatom, érzem, ez én vagyok. De előfordul az is, hogy két-­három hét után a kezdeti elégedettség elszáll, és már nem fog meg úgy, ahogy íráskor. Erre Mondta Fine Cut Bodies aka Kevin, hogy csinálni kell, mert minden egyes zene közelebb visz a következőhöz, és egy picivel jobb lesz.

El tudod engedni őket, vagy a végtelenségig képes vagy tovább és tovább gyúrni?
- Azt gondolom, érzi, hallja ezt ember, hogy ebbe ennyi fért bele. Nyolc évig is el lehet csiszolni egy zenét, de teljesen fölösleges. A visszajelzések nagyon fontosak, de nem mindegy, kitől. Mint legutóbb Ritchie Hawtin lejátszotta egy új zenémet, a Naschmarkt-ot, na, az hihetetlen jó érzés volt!

Kik segítenek a produceri fejlődésben?
- Kid Panel segítsége nélkül talán sose kezdtem volna zenét írni. A mai napig, ha barmi kérdésem van, hozzá fordulhatok. A Be Massive­os közönség pedig alapvető támaszt jelent. Remek lehetőség az újdonságaim belecsempészése a mixeimbe. A harmadik értékmérő természetesen a nagy(obb) kiadók véleménye(i). Ugyanis sokszor estem abba a kényelmi csapdába, hogy kis kiadók hurráoptimizmusa elhitette velem, mennyire tökéletes a mondjuk, épp csak hetvenszázalékos track... Minden nap úgy kelek, mint egy sportoló. Látom, hogy a nagy kiadóktól nem vagyok nagyon messze, de igazából még nem férek bele ezekbe.

A mindennapokban, a magánéletben hogyan, hol tudod megteremteni az alkotás megfelelő körülményeit?
- Azt gondolom, hogy egy állandó társ ehhez elengedhetetlen, ez egyensúly fenntartása mellett. Nem szabad egoistán viselkedni, mert a kapcsolat nem tudja ezt elviselni. Tehát fölkelsz időben. Gyerek, család. Majd négy­öt óra, amit a stúdióban, otthon tevékenykedsz. Hattól tízig újra a család. De mindenki el tudja dönteni, mikor, mitől kiegyensúlyozott. Személy szerint nekem szükséges ehhez a párkapcsolat kiegyensúlyozottsága, mert ha jól számolom, van most négy­öt mellékállásom is a főállásom mellett. A zeneírás mellett dj­fellépések, a BeMassive­ klubestek szervezése, és most már a kiadónkat is viszem.

Apropó, kiadó. Rob Hesnél olvastunk, hogy óriási kompromisszumokkal és rengeteg talpalással lehet megjelentetni saját ötleteket. Minden kiadó pozicionálja magát egy adott hangzásvilágba, amelytől nem igazán tér el. Téged is korlátoz ez más kiadóknak való zenekészítéskor, és emiatt is döntöttél saját kiadó mellett?
- Azért a kiadók között óriási különbségek vannak. Az első és legfontosabb, hogy hogyan kezelnek egy kiadványt. A kis kiadók dömpingelik a piacot, szinte nem is számít, milyen a kiadvány. A heti több megjelenés mellett nem fontos a promóció és a marketing. Ezzel szemben a nagy brandeknél, mint például a Lot49­-nél, nagyon is számít mindez. Pont ezért nekem is rengeteg zenémet visszadobták, sőt, a mai napig is visszadobják, attól függetlenül, hogy már jelentették már meg zenémet.

Saját kiadóval könnyebb lesz eljuttatni az ötleteiteket a közönség felé? És hogy kezelitek a jövőben megjelenő a kiadványokat?
- Azt gondolom, könnyebben. Emellett pedig minőséget szeretnénk, mint a komolyabb kiadók. Solomun a Boiler Roomban február elején, a Kollektiv Turmstrasse új, most megjelent Sry I’m Late EP-jéről játszott. Ez akkora várakozást generált, hogy a május közepi megjelenés elképesztő eladást produkált. Egy nagyszerű zene megkapta mindazt a „gondoskodást”, amit megérdemelt. Ezt szeretnénk mi is, és inkább kevesebb legyen a megjelenésünk. Az első kiadványunk előmunkálatai, melyet pár hete jelentettünk meg, kb. fél évig tartottak, miközben a zene már egy éve kész van. A remixe is már hónapokkal ezelőtt megvolt Gaga jóvoltából, akárcsak a borítótervek. Aztán kiküldtük ezerötszáz embernek feedbackelni. Gyűjtöttük a visszajelzéseiket, megismertettük velük az albumot. Felkerültek dj­k lemeztáskáiba, megszólaltak klubesteken. Emellett a Soundcloudon (itt már a legújabb ep-be tudtok belahallgatni - a szerk.) és a Youtube-­on beindítottuk a marketinget is, növelve az ismertséget, úgy, hogy közben ne lőjük le a poént.

Tehát egy zene, bármekkora is, már nem tudja eladni magát?
- Így van. Unkle mondta nagyon elkeseredve, hogy manapság zenét használ már mindenki mindenhez, ami nem probléma, mindig is így volt. De ma szinte senki nem akar fizetni a zenéért. Munka, idő, energia, az alkotó tehetsége, felkészültsége, szellemi tőkéje, mindezt senki nem akarja értékelni azzal, hogy fizet a zenéért. A másik ok pedig, hogy az igazán nagyot szóló dalok hetven százalékát még senki sem ismeri. És ez az ismeretlenség tudja generálni a közönség várakozását. Manapság már minden megjelenés szinte azonnal fönn van a Youtube­on. Sokak számára tök természetes, hogy ott van, lejátszhatod. Régebben ez még azért másképp működött, hiszen iszonyatosan nehéz volt akár egy cédéalbumot vagy egy bakelitet beszerezni, főleg külföldről. Amit hallottál, azt a bulin hallottad, azért is mentél le. A mi kiadónk profilja olyan lesz, mint a Be Massive. Sok új és nem annyira új artisttal. A terv az, hogy a kiadót és a havonta jelentkező bulisorozatot próbálom egyesíteni, és elvinni abba az irányba, hogy a label­esteken a kiadóhoz tartozók előadók élőben is megismerhetők legyenek.

Elkezdtek már visszajelzések csordogálni az első kiadványról? Milyen a fogadtatás?

- Meglepően jók. Dubfire például tíz pontra értékelte, sok más neves producer mellett Popofnak, Spektrének és Maceo Plexnek is tetszett, Richie Hawtin meg már játszotta is.

Be Massive Label Night szombaton

A fissen gründolt kiadó és a sikeres megjelenések megünneplésére Metháék szombat estére be is lőttek egy igen kecsegetető bulit a naptárunkba. Az őrültekháza pontban este tizenegykor órakor nyitja meg kapuit, egy igazán gyönyörű helyen, a Corvin-tető fényfala alatt. A pultban az este folyamán az Alfa hím és Gaga keveri föl az érzelmeinket, Andreew-al, Hellomonkey & Hiboóval és The Lucky23-vel kiegészülve. Azt nem tudjuk, hogy kronológiai sorrendben, hogyan és miként kutatnak majd a lemezek után a sötét oldal nyughatatlan erői, de azt igen, hogy nélküled nincs "hagyományos" hangulat. Persze itt egy játék a jegyekért (nyolcszáz amúgy), hogy maradjon plusz egy jó felesre. Tehát címkék, hazugságok, figyelmezetések és háborúskodás helyett játsszatok velünk két ingyenes behoppért. Legyetek erősek. Ott találkozunk.

Játék

Mely négy elemből áll Oliver Huntemann Element Series sorozata? (Segítség egy korrábi cikkünkben, a helyes válasz: Fuego, Terra, Aire, Agua.)

A megfejtéseket szeptember 12-én, szombaton délig vártuk a jatek@koncertblog.hu címre Massive tárggyal. A helyes megfejtést küldők közül két nyertest választottunk: Heizer Biankát és Sándor Zsuzsannát, akik ingyen mehetnek a szombat esti Be Massive Label Night partyra , a Corvin-tetőre. A nyerteseke e-mailben értesítettük, egyben tudattuk velük a partyra bejutás módját.

Lájkold Facebook-oldalunkat!, hogy részt vehess a party-, koncert- és fesztiválbelépő-, illetve egyéb nyereményjátékain