Egy ideig nem tudtam eldönteni, hogy ez egy furcsa, vagy egy furcsáskodó zenekar. Igazából ezt még most sem sikerült lerendeznem magamban, de mindenesetre egész érdekesnek tetszik az a zene, amiből ugyanúgy ki lehet hallani a Jesus and the Mary Chain, vagy a Siouxsie and The Banshees ijesztegetős világát, mint a Radiohead és krautrock szcéna művészkedését. Ez persze rosszul is elsülhetne, de végülis ez egy jó próbálkozás.
Még azt is el tudom képzelni, hogy a WFTE élőben egész hipnotikusan hathat. Már látom is magam előtt a csukott szemmel, életuntan a ritmusra dülöngélő shoegazereket, akik arcukba lógó hajuk, vagy elvontan szarukeretes szemüvegük alól pillantgatnak egymásra a koncerten. Nekem erről a formációról óhatatlanul eszembe jutott a Raveonettes is, bár Sharin Foo vitathatatlanul jobb csaj, mint Wendy Rae és Sune Rose Wagner anélkül is földöntúli figurának tűnik, hogy nem borotválta le a fejéről az összes szőrt, mint ahogyan ezt Richard, a We Fell to Earth frontembere tette.
Aki rájön, hogy milyen rejtett szimbolikával bírhat a képen középen látható meghámozott kutya, az mindenképpen írja meg nekem!
