Dub Fx nem először jár itt, máig borsódzik a hátunk, ha a legutóbbi budapesti látogatására gondolunk. Miután 2014. augusztus 26-án kiírta a Facebook-oldalára: "OK its official! street show tomorrow (Wednesday) at 6pm Erzsébet tér! tell your friends! im going to be there!!!” Mire az internet azonmód izzani kezdett, és a megjelölt időpontban még a fákról, oszlopokról, és a szökőkútról is csak úgy csüngtek az emberek az Erzsébet téren, kisebb közlekedési káoszt okozva ezzel.
De mi is az a "streetshow", ami ennyire népszerű, hogy adott esetben utcákat torlaszolunk el miatta? És vajon mindenütt hasonlóan népszerű? Maga a műfaj - már ha nevezhetjük egyáltalán ennek - meghatározása pofonegyszerű, tekintve, hogy teljesen rugalmas és kötetlen. Utcákon, tereken nyilvánosan előadott, rendezvényháttér nélküli művészeti performanszok gyűjtőneve, amibe a Dub Fx-féle beatboxolós-énekelős-zenélgetős programok mellett ugyanúgy beleférnek az artistás-zsonglőrös-mutatványos, a felolvasós-szavalós, a bohóckodós, de a különféle képzőművészeti performanszok is.
Igen, ha mondjuk kiülsz péntek délután a Kazinczy utcába kosarat fonni, miközben üzbég népdalokat énekelsz egy gyermekszintetizátor gyári mintáira, úgy, hogy ennek abszolút értelemben vett élvezeti értéke is van, az is egy "streetshow", bizony. Ahogyan az is, ha a józsefvárosi parkolóőr az ebédszünetét arra használja, hogy a testét zsiráffoltokkal befestve, gólyalábra állva sétálgat, és közben fejhangon sorolja a teljes, éves Deutsche Bahn-menetrendet, visszafelé.
E két utóbbi esetben természetesen relatíve kicsi az esélye egy olyan flashmob-szerű jelenetnek, ami miatt a nem érdeklődő polgártársaink közlekedése is átmenetileg lehetetlenné válik, de ki tudja, nyilván volt idő, mikor a basszusgitár-multieffektet taposó, hangutánzó és éneklő ausztrál fiú, Dub Fx csöppet furcsán hatott.
Ugyanakkor az egész hagyománya kis túlzással egyidős a civilizált emberrel. Mára már számos formája ismert, és a történelemben is számos formája volt időről időre népszerű. Egyes helyeken kifejezett fesztiválokat is szerveznek ezeknek az utcai előadóknak, hogy többé-kevésbé professzionális keretek között mutathassák be tudományukat. Ilyen például a thaiföldi, roppant fantáziadús elnevezésű Bangkok Street Show Festival is. Ez mára háromnapos nagy rendezvénnyé nőtte ki magát, melyre a világ minden pontjáról érkeznek előadók és nézők is.
Szintén nagyobbacska, háromnapos fesztiválnak ad otthont az olaszországi Padova is. A szintén meghökkentő nevű Padova Street Show hasonlóan vegyes felhozatalú, de itt is a mutatványosok, a táncosok, és persze azért a zenészek szerepelnek a legnagyobb számban.
A nagymúltú Festival d’Avignon is rengeteg kortárs utcai előadóművészt vonz az ellenpápák városába. Itt hagyományosan erősek a színielőadás-jellegű performanszok, de az énekesekre, zenészekre is rengetegen kíváncsiak.
Összességében elmondhatjuk, hogy jópár zenész a hasonló, olvasztótégely-fesztiváloknak köszönhetően tudta elindítani profi karrierjét. Néha azonban előfordul olyan is, hogy a már köztudatban szereplő, profi zenei előadók is visszanyúlnak az önzetlen és közvetlen utcai szórakoztatás hagyományaihoz. Eklatáns példa erre a Kelly Family 1994-es koncertje a berlini Alexanderplatzon.
Még ennél is nagyobb, gigantikus streetshow volt a U2 2006-os meglepetéskoncertje New Yorkban, aminek ráadásul része volt még egy nyergesvontatón utazva előadott mozgó utcai koncert is.
A spontán utcai performansz műfajilag abszolút testhezálló például a Manu Chao zenekarnak, nem meglepő tehát, hogy tavaly is láthattunk ilyet tőlük. Sőt, idén az is felröppent, hogy egy kisebb budapesti klubban várható egy spontán Manu Chao-koncert, amiről végül bebizonyosodott, hogy óriáskamu.
Ennél a nagy, spontán, latinó családi összeborulásnál jóval nagyobb volumenű, egyben jóval nagyobb meglepetésfaktorral bíró események azok, amelyeken az utcazene műfajával még gondolati síkon sem azonosítható popsztárok a főszereplők. Jópár példa volt már erre, Alicia Keys, vagy épp Justin Timberlake esetében is dugultak már el városrészek. A streetshow vagy streetconcert műfaja persze hagyományosan túlnyúlhat a művészeten, a közvetlenül az utca emberét megszólító performanszt sok esetben különféle társadalmi aktivitás is kíséri, legyen az mondjuk a kézenfekvő, jótékonykodásra, egy ügyért való adakozásra buzdítás, vagy egyszerű társadalmi-politikai demonstráció.
Ez utóbbira mutatnánk is egy éppenséggel nem egyszerű példát. Az ezredfordulón az épp a The Battle of Los Angeles című albumánál tartó Rage Against the Machine-t (RATM) arculati elemként használó MTV szervezett Los Angelesben egy utcai megmozdulást, ami ugyan alapvetően egy utcai koncert volt, de előre tudható politikai üzenete is volt, a választásokon inaktív fiatalokat szerették volna aktivitásra ösztönözni. A zenekar tagjai ennél cizelláltabbak voltak, ők egyértelműen a ma is fennálló amerikai kétpártrendszer ellen emelték föl a hangjukat. Amellett, hogy a zenekar ideológiájához nem titkoltan illeszkedik, és egy roppant nézettségű tévécsatorna égisze alatti rendezvényről beszélünk, ez az üzenet önmagában rengeteg embert megmozgatott, a RATM-rajongókon és az MTV-nézőkön túlmenően is.
Addig nem is lett volna gond, amíg mondjuk a táncolás, illetve a voksolási hajlandóság szintjén mozdítja meg az embereket, de itt bizony balhé is lett. Jópáran ugyanis szó szerint értelmezték a "The Battle Of Los Angeles-t". A mellékelt videó leírásában részletes beszámolót kaphatunk az eseményekről, volt itt minden: rendőrök lepermetezése ammóniával, kőzápor, acélgolyós csúzli... Persze a mából nézve mondhatjuk, hogy a balhé borítékolható volt, a mellékelt videót nézve úgy fest, az egyébként tényleg kiemelten rákészülő karhatalom ennél azért egy fokkal szelídebb hőzöngésre számított.
Ugyanígy borítékolható viszont az is, hogy a budapesti Dub Fx-koncert ismét zajos siker lesz, ezúttal bent az Akvárium Klubban. Utcai meglepetéskoncert nem várható (bár ki tudja, tavaly se számított rá senki), így a közlekedés is vélhetően a megszokott kerékvágásban marad.
A koncerteknél szokásoshoz képest most később, este tízkor lesz kapunyitás. A show a magyar beatbox-bajnok Basslime aka dj O'Neil produkciójával indul, akit Dub Fx követ. Hatezer-ötszázért vannak még jegyek, de ugyanezért a helyszínen - már ha marad addig - már hétezer-ötszázat kell fizetni, míg a vipjegy egy tízes.
Játék és nyertesek
Kivel ugráltatta a közönséget Dub Fx 2011-ben a lengyelországi Przystanek Woodstock fesztiválon? (Segítség korábbi cikkünkben, a helyes válasz: Mr. Woodnote és Flower Fairy.)
A megfejtéseket Dub Fx tárggyal a jatek@koncertblog.hu címre vártuk október 9-én, pénteken délután háromig. A helyes megfejtést küldők közül három nyertest választottunk: Kiss Krisztinát, Szomolai Lászlót, Tamási Richárdot, akik ingyen mehetnek a Dub Fx-nagykoncertre az Akvárium Nagyhalljába. A nyerteseket e-mailben értesítettük, egyben tudattuk velük a koncertre bejutás módját.