Az idei különösen erősre sikeredett nagy metálkoncertek terén (IS) is, és a sort június 14-én, szerdán a sludgemetal egyik, ha nem a legnagyobbja, a márciusban új, lehengerlő kritikai és közönségsikerű albummal jelentkező Mastodon nyitja a Barba Negra Trackben (egy hét múlva ugyanitt, ugyanattól a szervezőtől, a Concertótól, az Anthrax, melyet szintén megénekelünk majd mi is). Előttük az egyik legjobb magyar underground-banda, az Ørdøg zenél - interjú velük.
A legtöbb interjútok elég vicces, leszarós. Amikor interjút adtok, együtt röhögtök előre?
Nem. Sőt, eleve nagyon ritkán adunk interjút közösen, hiszen többségében írásban történik ez ma már. És ha adnánk is, akkor se nagyon jutna szóhoz más mellettem. Szóval inkább az van, hogy ha valamelyik újság Mikinek (Nagy-Miklós Péter gitáros) vagy Szentpéterinek (Szentpéteri Zsolt gitáros) címezi a kérdéseket, akkor dörzsöljük a tenyerünket mi, többiek is, hogy mi lesz a végeredmény, de nincs tudatosan kiszámítva a dolog.
Ti vagytok esetleg Tibi atya, vagy tényleg csak zenészek vagytok?
Hát, ha mi vagyunk, akkor nem csináljuk valami jól az ötezer Facebook-követőnkkel. Tibi atyának mennyi van, egymillió? Mondjuk az kétségtelen, hogy Szentpéteri legendás troll, de szerintem neki se menne, ha direkt kellene csinálnia.
A Sátántangó a kedvenc filmjeink egyike. Végignéztétek azt a majd’ 8 órát valaha, ha már egyik számotok címe?
Bevallom, nem. Sőt, Krasznahorkai könyvét se olvastam, de azt be fogom pótolni azért egyszer. A legjobb gimnáziumi haverommal "gerinces műveltségnek" hívtuk ezt, amikor a polcon sorakozó könyveknek mind tudod a címét és a szerzőjét, kinyitni viszont egyiket se sikerült. De milyen jól lehet villogni vele!
A Youtube-csatornátokon sok zenétek van, Facebook-oldalatok használata is tudatosnak tűnik. Mennyi melótok van a socialmedia kezelésében, mondjuk naponta?
Nem sok. Nem is foglalkozunk vele napi szinten. A privátszférát illetően eleve azt gondolom, hogy normális ember csak akkor posztol havi egy-kettőnél többet a közösségi oldalakra, ha fizetnek neki érte. Furcsa látni a saját barátaim között is azokat, akik minden levegővételüket kényszeresen megosztják. Néha úgy megkérdezném, hogy tényleg nincs senki körülöttetek, akinek elmondhatjátok, ha reggel esett az eső vagy ettetek egy hamburgert valahol? A másik, hogy azt se értem, hogy ha kilencvenkilenc ember úgy érzi, hogy meg kell nyilatkoznia valamiről, akkor nekem miért kellene a századiknak lenni? Erre szokta Szentpéteri kiírni, hogy például andorrai focivereséggel kapcsolatos felháborodást vennék magas áron... Oké, a zenekaros meg céges oldal más, hiszen az a munkád része, de abba se érdemes beleőrülni. Ha van információ, tökjó, de amikor épp nincs, akkor kár erőlködni. Végső soron úgysem attól leszünk boldogok, ha a semmit csomagolva építünk százezres szellemtábort, aminek semmi köze a valódi közösséghez, hanem ha írunk pár jó dalt, és eljön pár száz hús-vér ember meghallgatni azokat.
A klipek képi világáról egyszerre jut eszünkbe a Sin City és Moonbeam City, Leonardo és Bosch. A dizájnért egy ember felelős, vagy egy egész csapat véres verejtéke van mögötte?
Egyik sem, mert szinte mindegyiket más rendező készítette. Valószínűleg ezt hozza ki a zenénk azokból, akik képekben gondolkodnak.
Kijelenthető, hogy van rajongótáborotok?
Attól függ, mit értünk alatta. A szó szoros értelmében vett fanatikus, minden lépésünket követő rajongónk, akinek a fejében a valóságtól elrugaszkodott torz kép él rólunk, szerencsére nincs. Sima közönség van, akik bírják azt, amit csinálunk, szívesen meghallgatják a lemezeket, és jobb esetben eljönnek koncertre is. Belőlük persze minél több, annál jobban örülünk.
Fizikai formában megéri lemezt kiadni?
Furcsa, de szerintem igen, azokban a műfajokban legalábbis, ahol az emberek teljes albumokat hallgatnak inkább. Azoknak, akik több ezer darabot is eladnak, jól működik akár a Mol-benzinkutas, akár a hagyományos terjesztés. Mi nem vagyunk ezen a szinten, de a Hammer-mellékletként kiadott lemezek nekünk is jól működtek: a dolog nem jár vállalhatatlan költségekkel, és mindenképp több emberhez jutsz el így, mint ha nem csinálnád.
Merchandise-dolgok pörögnek?
Ha ebből kellene megélnünk, akkor azt kellene mondanom, hogy nem, ha viszont azt vesszük, hogy egész sok Ørdøg-pólós emberrel találkozunk a koncerteken, akkor igen.
Elektronikus zenét hallgattok, valaha hallgattatok?
Én nem. Hiphopot igen, azt elég sokat, még a kilencvenes évek első felében, Public Enemyt, Ice T-t, NWA-t (sőt, Kurtis Blow-t, Grandmaster Flasht vagy Eric B and Rakimet), ilyesmiket. De mire az elektronikus zene igazán áttört, én már nyakig benne ültem a rockban, és a felületes érdeklődésnél mélyebben nem merültem el másban.
Headliner
Hat év után látogat hozzánk újra az atlantai Mastodon - de önálló koncerttel először! - a sludgemetal műfaj egyik legmeghatározóbb zenekara, ráadásul lemezbemutatóval térnek vissza. 1999-ben alakultak, tizenegy albumot adtak ki ez idő alatt. A kissé hardrock és a progresszív irányába forduló zenekarra jellemző, hogy gazdag képzelőerővel megalkotott, összetett történeti vonalat felmutató lemezeket készít. Ez most sincs másként, a márciusban megjelent Emperor of Sand című lemezük is filozofikus hangvételű lett, de a bandától nem szokatlan a súlyos témák feldolgozása. Ez most az elmúlásról szól, a zenekar bevallása szerint a címben megjelölt uralkodó pedig az idő ura, a halál. A dalok egy halálra ítélt, száműzött ember történetét mesélik el, aki egy méltóságteljes, ám veszélyes sivatagban bolyong. Az egyik, akár humorosnak is tekinthető dal, a Show Yourself a Kaszás egy nehéz munkanapjáról szól.
A studiómunkát már új producer, Brendan O'Brien segítette, aki olyan nevekkel dolgozott már együtt mint a Pearl Jam, AC/DC, Rage Against the Machine. A rajongók felé pedig külön kedves gesztust tettek a lemez artworkjét készítő Medousawolff (polgári nevén Alan Brown) zseniális munkáin keresztül. A kifejezetten gyűjtőknek szánt, száznyolcvan grammos vinilkiadás borítójának egyik belső oldalára fekete-fehér formában is rányomták. Ehhez a lemezhez pedig mastodonos színesceruza-készlet jár.
Mikor lesz, hol lesz, mennyiért?
A koncert június 14-ére, szerdára esik. Másnap ugyan melónap, de este hétkor már kezd az Ørdøg, őket követi a Mastodon. A hivatalos kiírás szerint így tizenegykor vége. A hely a Lágymányosi aka Rákóczi híd budai hídfőjénél dübörög, ez volt a korábbi Zöld Pardon új helyen, közel az 1-hez és a 4/6-oshoz is, így még egy aftersör is simán belefér. Jegyek nyolcezer-ötszázért kaphatók most.
Hype
Indulnak a nagy nyári, szabadtéri metálkoncertek.
Első önálló koncertjén Budapesten az egyöntetű sikerű új albummal jelentkező Mastodon.
Előttük maga az Ørdøg.
Koncertblog Session podcast-sorozat
Földöntúli epikus robotzene, Âme-tributemix / house, technó, deephouse, minimál - podcaster: dj Sobek, artworker: Dori Pazonyi
Elegáns és szép house - podcaster: Robert R. Hardy, artwork: Legendary Moments
A magyar technó legjava Dr. Zoidberg csoportterápiájában - podcaster: Dr. Zoidberg, artworker: Dori Pazonyi
A lányok, a lányok, a lányok ördögök / neurofunk-drum'n'bass - podcaster: Selekta, artworker: Dori Pazonyi
Ha kicsi a tét, a kedvem sötét - Koncertblog Guido & Maurizio de Angelis Session / podcaster: dj Muttley, artworker: Dori Pazonyi
Sok jó ember, legyél te is köztük / koncert-podcastek: Airtist, Deley, Grabanc, artworker: Mill
Bús belga breakbeat / podcaster: Fastbinder, artworker: Trinity
Koncertblog Scooter Session / podcaster: Adam Bleakbass, artworker: Dori Pazonyi
Tücsökzene, szinesztéziára kihegyezve - a legjobb psytrance-ek Görgőtől / goa-psy, forestpsy podcaster: dj Görgő, artworker: Mukiellő
Nők a pult mögött - ezek voltak a legmenőbb breakek tavaly / break, bassmusic - podcaster: Miss Mants, artworker: Szerdahelyi László
Kanye Westtől Redmanig - a legjobb rapek Majkáék szkreccsere, Gerysson szerint / hiphop, rap, r'n'b - podcaster: dj Gerysson, artworker: Csordás Dávid
Balladák és slágerek - Koncertblog Best of Crossover 2015 Legarstól / indie-pop-house-deephouse-pop-mainstream-crossover-funk-slow-newwave-diszkó-nudisco - podcaster: Legars, artworker: vj Manna
Koncertblog Best of Metal 2015 Session by Dr. Zoidberg / metál, deathmetal - podcaster és artworker: Dr. Zoidberg
Nincs mit cifrázni – a drum'n'bass legjava 2015-ben dj Ren és a Koncertblog szerint - podcaster: dj Ren, artworker: Oláh Orsolya
Érzéki monotonitás – szilveszterezz a Koncertblog adekvátan bulizós podcastjával! / house, technó, minimál - podcaster: dj Minich, artworker: Tatlin
Már nem szopnak a ministránsok - fortélyos blaszfémiával indul a Koncertblog podcast-sorozata / metál, hiphop, technó, punk, folk, reggae, blues, alter, pop - podcaster: Dr. Zoidberg, artworker: Szilágyi Rudolf
Lájkold Facebook-oldalunkat!, hogy részt vehess a party- és koncertbelépő-, illetve egyéb nyereményjátékainkon!