Koncertblog

Minden rendes, böcsületes metálosnak még a szeme is könnybe lábad, miközben végigolvassa ezeket a neveket: Obituary, Exodus, Prong, King Parrot - és rádöbben, hogy mindezt egyazon este kaphatja meg. Bele az arca közepébe, de bele ám, november 16-án, szerda este a Dürer-kertben. "Bátran állíthatjuk, hogy ennél súlyosabb este nem lesz 2016-ban Budapesten" - ígérik a szervezők. És ha már Obituary, meg könnyek: a floridai legendák Violence című videoklipjén is nyilván bekönnyezett már párszor az a metálos szem: a röhögéstől, méghozzá. A vad koncerteste apropóján Gróf Balázzsal beszélgettünk, az animációs klip készítőjével. Interjúval spékelt ajánlónk következik. És igen, jegyet is nyerhetsz, töröld meg a szemed!

Az új Obituary, az Inked in Blood artworkje - szokásos extrémmetálos komolykodás

Nem mindennapi hétköznap este vár ránk november 16-án a Dürerben, már este fél héttől, hiszen egymás után három legendás, alapvető jelentőséggel bíró banda lép majd föl szerdán, a Battle of the Bays Europe Tour 2016 a New Beat és a Dürer szervezésében. Ott lesz például a West Coast Bay Area thrash-olvasztótégelyének királyai közül az egyik legnagyobb öreg: az Exodus. Műfajában olyan alapbanda, hogy nem él a Földön olyan metálzenész, akire ne lett volna hatással.

Ráadásul még azok is ismerik, akik a közkedvelt Metallicán túl már nem merészkedtek, hiszen abban az időben, amikor a Metallicával volt tele a Popcorn és a Bravo, még a vécésnénihez is eljutott az infó, miszerint Kirk Hammett, a gitárzseni az Exodusból "jött", melynek nem mellesleg alapítótagja is volt 1979-ben, a dobos - és a kezdetekben énekes - Tom Huntinggal. A második újjászületését 2001 óta élvező banda dobszerkója mögött továbbra is Hunting ül, kísérői pedig a legendás Hammett-tanítvány Gary Holt, valamint a tavalyelőtt évtizedes kihagyás után visszatért Zetro Sousa énekes és Jack Gibson basszer lesznek.

No és, ki ne ismerné például a Prongot? (Idén tavasszal adtak önálló koncertet a Dürerben, ajánlottuk is.) Esetleg a nagymamád, de ő is gyanús. Hiszen a hardcore/crossover fénykorában a Prong volt az egyik klasszikus afféle "áthidaló zenekar", amit a kőkemény core-osok mellett még az egyébként legszívesebben Depeche Mode-ra, vagy mondjuk Kispálra révedező bölcsészek, és a Bad Religion-rajongó deszkás punkok is szívesen meghallgattak, ha arról volt szó. A banda akkortájt volt a leginkább szem előtt, pedig már akkor is egész hosszú múltat tudhattak maguk mögött, hiszen 1986 óta vannak jelen a porondon. Az idén harmincéves zenekar a crossover koronázatlan királya: stílusa sosem volt egyértelműen meghatározható, zenéjükben állandóan jelen voltak a különféle fúziók a hardcorepunktól az indusztriálon és a groove-metálon át egészen a thrashig.
 

Prong

A kilencvenes évek óta a New York-i Pronghoz nagyon hasonló szerepet tölt be a másik híres-nevezetes öböl élő legendája, a floridai Tampa Bay Area deathmetal-atyaúristene, az Obituary is. A Tardy fivérek által 1985-ben alapított zenekar egyike a fogalommá nemesült bandáknak a deathmetal műfaján belül. Az elképesztő szőke hajzuhatag alatt lakozó John Tardy jellegzetes orgánumával és énekstílusával, valamint a többbnyire középtempós riffelésekkel sikerült eljutniuk a leghíresebbek közé az alapvetően a zenei és hangszeres határok állandó feszegetéséről szóló műfajban, ami önmagában is komoly fegyvertény.

Ahogy a fönt említett Prong, úgy az Obituary is egy afféle műfaján túlnyúló "áthidaló zenekar" szerepet kapott: zenéjük kiváló előszobája a deathmetalnak, laikus haverjainkat annak idején mindannyian az 1989-es Slowly We Rot, vagy méginkább az 1992-es The End Complete albummal próbáltuk bevezetni a csalitosba. Három évtized alatt a floridai nehézsúlyú csávók mit sem veszítettek markáns egyediségükből.

Október végén rukkoltak elő a friss, ropogós 10.000 Ways to Die című live-albumukkal, de a tavalyelőtti stúdióalbum, az Inked in Blood is azt bizonyítja, hogy Tardyék szinte a kisujjukból ráznak ki egy-egy lemezt a tőlük már megszokott minőségben.

Videoklip az album Violence című, inkább thrashes hangzású dalához készült, melynek meglepő módon hazai vonatkozása is van: a zseniális animációs klip a zseniális Gróf Balázs grafikus, karikaturista, animációs és reklámfilmes művész munkája, akit korábban a Heaven Street Seven, vagy a Blind Myself videoklipjei, illetve a elképesztően vicces Rockmaraton promóvideói kapcsán is ismerhettek.

A villámgyorsan hatalmas népszerűségre szert tévő klip és a közelgő koncert kapcsán beszéltünk egyet Balázzsal, amiből néhány konyhai titok is kiderül a sokak kedvencét jelentő videóról.

Metált bírod? Tudjuk, hogy a zene, a zenélés különböző aktivitással kábé mindig jelen volt az életedben; mégis miféle zenék jellemzik Gróf Balázst leginkább?
- Az utóbbi években szinte megállás nélkül dolgozom, ezért a zenéket is úgy válogatom, hogy lehetőleg pörgessék a munkát. Egyet mondhatok: a Motörhead Bomber albumánál vagy az AC/DC Powerage-énél semmilyen energiaital nem tud többet!

Vannak a zenéléssel kapcsolatos terveid, vagy az mindig az ahogy-esik-úgy-puffan kategória nálad?
- Azt egyáltalán nem nevezném zenélésnek, hogy úgy három-négyévente egyszer beesek valami haverom dobszerkója mögé tizenöt percre, vagy otthon előveszem az akusztikus gitáromat félévente egyszer, hogy a legegyszerűbb akkordokat lefogjam rajta pár percen át... Országszerte koncertező zenekarnak vendégként voltam tagja, ez a Burzsoá Nyugdíjasok volt, akikkel dobosként léptem föl Budapesten, Zalaegerszegen, valamint egy tatai gólyatáborban 2002-ben. Ezeken a koncerteken nekem mindig életre szóló élmény volt arra improvizálni, amikor Dr. Csordás Aurél fejszével szétvert egy-egy televíziós készüléket a színpadon.

Hogyan jött neked ez az egész grafikai világ, mikor kezdtél el érdeklődni a rajzolás iránt? Volt valami egzakt kiváltó momentum?
- Igen, ahogy a generációm nagy részére, úgy rám is a Star Wars volt inspiráló hatással. Ha abban a filmben nem látok érdekes figurákat négy-ötévesen, akkor talán sose próbálok meg magamtól is kitalálni ilyesmiket papíron, ceruzával.

Hogyan jött ez az Obituaryval közös munka, hogyan találtak rád?
- 2005 körül írtam egy mailt a zenekar rajongói e-mail-címére, talán azért, hogy mikor jönnek legközelebb koncertezni ide, már nem emlékszem. Legnagyobb meglepetésemre maga John Tardy válaszolt a levélre. Én akkor tudtam meg, hogy ez nála egy teljesen hétköznapi dolog, hogy maga válaszolgatja meg a rajongók leveleit. 2008-ban, amikor elkészült az első Blind Myself-klipem, átküldtem neki, csak úgy, hogy mit szól hozzá. A válaszlevelében egyből azt kérdezte, hogy mennyiért csinálnék egy ilyet az Obituarynak. Végül a közös munka úgy jött össze, hogy egy hosszabb, ötéves szünet után kijött az Inked in Blood lemezük, és egy ezen található számra, a Violence-re készülhetett el a klip.

Mi testületileg is nagy rajongói vagyunk mind a bandának, mind pedig a klipednek, zenei vezetőnk mindhárom gyereke már-már függője a Violence-klipnek, ezredszerre is visítva röhögik végig. Mesélnél róla, hogyan folyt a közös munka? Kész koncepcióval kerestek meg a srácok, vagy csak ötlethalmazzal, netán eleve full-szabadkéz felhatalmazást kaptál és ők válogattak a terveidből? Volt esetleg egyéb "storyboard" is, ami nem valósult meg?
- Legelőször egy tizenöt másodperces mintát csináltam nekik az egyik új számukra, csak hogy lássák, én milyen klipet csinálnék nekik saját kútfőből. Ezt amúgy a Youtube-csatornámon meg lehet nézni. A két Tardy fivérnek azonban nagyon biztos koncepciója volt már azelőtt, hogy belekezdtem volna a munkába. A műfajra jellemző brutalitást és komolyságot mindenképp el akarták hagyni. Olyan vicces klipet képzeltek el, amit tíz év körül gyerekek is nyugodtan megnézhetnek. Most, hogy már másfél éve kint van Youtube-on, meg is lehet nézni, hogy mennyivel sikeresebb, mint akár az eddigi Obituary-klipek (nem mintha huszonöt év alatt sok klipje készült volna a zenekarnak), vagy akár a pályatársak szokásos extrémmetálos komolykodásai. A sztorit a tesók találták ki, amihez én pár saját ötleted adtam, például a klip végére Godzillát, aki egy elegáns mozdulattal megrepteti a zenekar kisbuszát.

​

Gróf Balázst berendelték az öltözőbe

Melyik munkáidra vagy a legbüszkébb?
- Talán arra a két klipemre, ami nemzetközi sikereket is elért, vagyis Blind Myself: Lost in Time és Obituary: Violence.

Van olyan kihívás a grafika/animáció területén, amiben még sosem lehetett részed, de vágysz rá, vagy megvolt már minden?
- Két évvel ezelőtt azt se nagyon akartam elhinni, hogy hirtelen egy olyan világhírű, műfajteremtő zenekarnak csinálhatok klipet, mint az Obituary, úgyhogy passz, nem nagyon szoktam ábrándozni ilyesmin.

Hordasz olyan pólót, amin a saját grafikád van?
- Jelenleg is épp a Belga zenekar felkérésére tervezett Zsolti a béka pólóban ülök a gép előtt...
 

Ott leszel a koncerten bedobni egy sört legendáékkal? Tényleg, ezt nem hagyhatjuk ki: melyik a kedvenc Obituary-számod?
- Persze, hogy ott leszek! Az Obituary magyarországi koncertjeit igyekszem sose kihagyni 1992 óta! Kedvenc számot nagyon nehéz mondanom egy ennyire "slágeres" zenekartól, de legyen mondjuk a Ten Thousand Ways to Die az új lemezről. Mostanában azt hallgatom meg naponta úgy százötvenszer.

Játék

Mi mindent szar le a Prong? (Segítség tavaszi koncertajánlónkban.)

A megfejtéseket november 16-én, szerdán délután háromig várjuk a jatek@koncertblog.hu címre Obituary tárggyal. A helyes megfejtést küldők közül egy nyertest választunk, akik másodmagával ingyen mehet a szerda esti Obituary/Prong/Exodus/King Parrot-koncertre, a Dürer-kertbe. A nyerteseket e-mailben értesítjük, egyben tudatjuk velük a buliba bejutás módját.

Koncertblog Session podcast-sorozat

Sok jó ember, legyél te is köztük / koncert-podcastek: Airtist, Deley, Grabanc, artworker: Mill

Bús belga breakbeat / podcaster: Fastbinder, artworker: Trinity

Koncertblog Scooter Session / podcaster: Adam Bleakbass, artworker: Dori Pazonyi

Tücsökzene, szinesztéziára kihegyezve - a legjobb psytrance-ek Görgőtől / goa-psy, forestpsy

Nők a pult mögött - ezek voltak a legmenőbb breakek tavaly / break, bassmusic - podcaster: Miss Mants, artworker: Szerdahelyi László

Kanye Westtől Redmanig - a legjobb rapek Majkáék szkreccsere, Gerysson szerint / hiphop, rap, r'n'b - podcaster: dj Gerysson, artworker: Csordás Dávid

Balladák és slágerek - Koncertblog Best of Crossover 2015 Legarstól / indie-pop-house-deephouse-pop-mainstream-crossover-funk-slow-newwave-diszkó-nudisco - podcaster: Legars, artworker: vj Manna

Koncertblog Best of Metal 2015 Session by Dr. Zoidberg / metál, deathmetal - podcaster és artworker:Dr. Zoidberg

Nincs mit cifrázni – a drum'n'bass legjava 2015-ben dj Ren és a Koncertblog szerint - podcaster: dj Ren, artworker: Oláh Orsolya

Érzéki monotonitás – szilveszterezz a Koncertblog adekvátan bulizós podcastjával! / house, technó, minimál - podcaster: dj Minich, artworker: Tatlin

Már nem szopnak a ministránsok - fortélyos blaszfémiával indul a Koncertblog podcast-sorozata / metál, hiphop, technó, punk, folk, reggae, blues, alter, pop - podcaster: Dr. Zoidberg, artworker: Szilágyi Rudolf

Lájkold Facebook-oldalunkat!, hogy részt vehess a party- és koncertbelépő-, illetve egyéb nyereményjátékainkon!

Játék